2011. december 4., vasárnap

A Nemzeti Szalonra emlézve zsidó közadakozásból

Szilas Judit emléktáblája
Fohász a festészet újjászületéséért


"Állította az egykori Nemzeti Szalon helyén a Festészetet Kedvelők Köre Magyar Zsidó Egyesület Szilas Judit vezetésével" 

lelőhely: Rogán Antal munkahelye, az V. kerületi polgmesteri hivatal előtt, az Erzsébet Parkban.
szobrász: Kalmár János
avatás, leleplezés: november 27

A Nemzeti Szalon magyar képzőművészek és műpártolók egyesülete volt, amelyet Budapesten alakítottak 1894. március 12-én „abból a célból, hogy a magyar képzőművészet erkölcsi, anyagi és kulturális érdekeinek fölkarolását, a testületi szellem fejlődését előmozdítsa, a művészek és a közönség közti érintkezést élénkebbé tegye”. (wiki)

a Nemzeti Szalonban pedig vegyes nívójú tárlatokat rendeztek: a svájci Hans Erni grafikus és Edvi Illés Aladár művei mellett meg lehetett csodálni Ék Sándor szervilis szénrajzait, valamint Szamuely Tiborné Szilágyi Jolán osztályharcos hevülettől áthatott grafikáit és plakátjait is. Talán épp e híres szalon hajdani kiállításai kapcsán írta epésen Karinthy egyik-másik futurista festményen meghökkenve: „Ezt nektek!”. Ám úgy látszik, a közérthetetlenség mellett a közérthetőség is képes megfeküdni a gyomrot. Erni „csuklóból rajzolt” figurái, Edvi Illés kispolgári ásítást kiváltó táj- és életképei, valamint Ék és Szilágyi Jolán agitatív grafikái avítt unalmat árasztottak. (budapestcity.org vagy budapestcity.uw.hu)

Oszt a kocsmaként és moziként szolgáló Kioszkot jól lebontották 1960-ban.

Fohász a festészet újjászületéséért


A Festészetet Kedvelők Köre tagjai kéthetente múzeumokba látogatnak, és festőművészek segítségével ismerkedhetnek meg a képzőművészet alapjaival, illetve egy-egy mûvész mûtermébe látogatnak el, ahol az alkotó mellett szakavatott művészettörténészek segítik a mai magyar képzõmûvészek munkáinak értelmezését és megértését. (zskf.org)

Kioszk
összes kép

Nincsenek megjegyzések: